Ha a falak nem védenek eléggé a szilveszteri mulatozás zajától... Építkezés

Ha a falak nem védenek eléggé a szilveszteri mulatozás zajától...

2017. december 27.

Van az úgy, hogy a szilveszterre meghívott vendégsereg hangosabban ünnepel, mint ahogy azt korábban képzelni mertük... közben kicsi gyermekünk a szomszéd szobában küszködik az elalvással. Ilyenkor jól jönne egy plusz réteg hangszigetelés a háló falára. Heti cikkünkben annak is adunk tippeket, aki válaszfalat építene, de annak is, aki régi falát látná el egy újabb réteggel.

Lassan itt a szilveszter, az önfeledt és hangos ünneplés ideje. Sokan szerveznek ilyenkor házibulit, de előfordul, hogy a család összes tagja nem vesz részt az otthoni mulatozásban. A rosszul kivitelezett válaszfalak esetén a szomszéd szobában pihenni szándékozó nagymama bosszankodva kénytelen hallgatni a fiatalabbak zajongásait, vagy a korai fekvésre ítélt kisbaba sír fel rendszeresen, mert kiválóan hallja a szomszéd szobában szórakozó társaságot.

Pedig nem lehetetlen jól szigetelő, könnyűszerkezetes falat építeni, csak nem szabad a modern szigeteléstechnológián spórolni. De mire is gondolunk ezalatt? Lássuk, hogy épül fel egy szakszerűen megépített könnyűszerkezetes válaszfal!

A hangok terjedéséről

Fizikai értelemben léteznek léghangok és testhangok, mindkettő egy közegben terjedő rezgést jelent, mely útján a hang terjed. A hatékony hangszigetelés szempontjából fontos külön kezelnünk a lég- és testhangokat. A kopogó hangok a szerkezeten belül terjednek, a léghangok pedig a helyiséget kitöltő levegő útján terjednek. Válaszfalakat e szempontok szerint a padlóban és a födémben terjedő testhangok támadhatják a tartószerkezetén keresztül, a felületét pedig léghangok terhelik.

Új fal építése előtt

A válaszfalak lelke a vázszerkezet, mely fából vagy fémből készül. Bár hihetnénk, hogy a fémváz előnytelenebb, rugalmas szerelhetősége miatt sok érv szól mellette. Hiába vezeti jobban a testhangokat, egy szakszerűen szerelt falváz a padlóhoz és a mennyezethez úgy csatlakozik dübelekkel, hogy a fém talpalás alá gumi vagy szivacsos alátét kerül. Így nem vezeti át olyan jelentős mértékben a födém rezgéseit a válaszfal szerkezetbe.

A könnyűszerkezetes fal nagy előnye, hogy gyorsan készül, így nem kell várni a száradási technológiai szünetekkel, és a gépészeti szerelések, vezetékek, konnektorok már a kezdeti építési fázisban beépíthetőek.

Sokaknak azonban a könnyűszerkezetes fal már a nevéből adódóan unszimpátiát kelt. Habár a hangszigetelés elsősorban a fal tömegén múlik, a könnyűszerkezetes falnak pedig abból van a legkevesebb, az ebből fakadó kedvezőtlen tulajdonsága ellensúlyozható, méghozzá hangszigetelő paplanokkal. Ennek anyaga leginkább lágy, szálas szigetelés, mely legtöbbször üveggyapotból készül.

Amennyiben fokozottabb hangszigetelésre van szükség, érdemes lehet a tartószerkezetet duplázni, és vastagabb szigetelőanyaggal dolgozni. Miután kitöltésre került a tartószerkezet a hengerelt szigeteléssel, rögzítésre kerülnek a gipszkartonlapok, melyek oldalanként dupla rétegben kerülnek felcsavarozásra.

Régi falak feljavításához

Nyilván, ha már egy kész házba költöztünk, nem tudjuk egykönnyen ellenőrizni a falak felépítését. Az tény, hogy a szigetelés nélküli gipszkarton fal úgy működik, mint egy dob. Ha az egyik oldalán megkopogtatják, a másik oldalon ugyanúgy szól. Ezt rombolás nélkül nem javíthatjuk, de ha egyszerűen csak a hangszigetelés teljesítményével vagyunk elégedetlenek, arra létezik utólagos javítási lehetőség, mely nem igényel bontási munkát.

Utólag is rögzíthetünk a falra hanglágy anyagokat. Előtte azonban érdemes tisztázni, mit takar a hanglágyság fogalma. Hanglágy anyagnak nevezünk minden olyan anyagot, melyek a hanghatásokat okozó rezgéseket (legyenek azok akár test- vagy léghangok) nem visszaverik, hanem elnyelik. Erre úgy képesek, hogy a rezgések mozgási energiáját a hangszigetelő anyag felületére becsapódva az ott fellépő súrlódás következtében hőenergiává alakítják. Így kioltják a kellemetlen rezgéseket.

Magasabb hangszigetelési igény esetén máshogy is hozzáállhatunk a kérdéshez. Például önmagában hangszigetelő anyaggal dolgozunk, ilyenek a fagyapot lapok. Ezek utólagos felületre való felszerelése esetén jelentősen javul a terem akusztikája.

Ezek a lapok önmagukban festhetőek is, de léteznek ebből az anyagból a gipszkarton falakhoz hasonló, kétrétegű vázas falszerkezetek is, melyeket kimondottan akusztikus fékező falként készítenek. A léghangok csillapítását ezen kívül porózus felületek alkalmazásával érhetjük el.

Ilyen lehet az akusztikus gipszkartonlap, vagy valamilyen szövettel burkolt felület. Védekezhetünk még bitumen magos, vékony, műanyag speciális hangszigetelő lapokkal is, mely csak 4 mm vastag, vagy ha még vékonyabb hangszigetelés a vágyunk, alkalmazhatunk akusztikus fóliákat, melynek titka abban rejlik, hogy felületük mikroperforált, azaz ezernyi kis lyuk nyeli el, és semlegesíti a nemkívánatos rezgéseket. Ezáltal képes akár helyettesíteni is a szálas hangszigeteléseket. Ez előtétfalként kifeszítve alkalmazható. Természetesebb megoldások híveinek ajánlom az akusztikus szöveteket, melyek bordás struktúrával készülnek.

Mint a fenti felsorolás is bizonyítja, nincs semmi veszve, a szomszéd szobából átszűrődő zajokat nem fogja le eléggé a könnyűszerkezetes válaszfal. Ilyenkor érdemes az említett kiegészítő anyagoknak egy kicsit alaposabban utánajárni, majd a felhasználás céljainak leginkább megfelelőt kiválasztani.