Hőszigetelni papírral, lehet? Építkezés

Hőszigetelni papírral, lehet?

2018. szeptember 5.

A kánikulának épp csak vége, messze még a hideg idő, így még nem késő a szigetelések tökéletesítésén gondolkodni. Ma már több lehetőség kínálkozik, mint égen a csillag. Aki kedveli a különleges, környezetbarát megoldásokat, az is találhat magának jó pár egyedi megoldást, amelyek hatásfoka akár el is érheti a tömegesen felhasznált népszerű szintetikus szigetelések tulajdonságait. Nem ritka, hogy akár szalmabála jöjjön számításba egy ház szigetelésekor, de annak is van lehetősége, aki az újrahasznosított anyagokkal képzeli a környezettudatos szigetelés megvalósításának lehetőségét.

Ha hisszük, ha nem, akár a papír is alkalmas lehet hőszigetelésre. A titok nyitja a levegős, laza anyagszerkezet, ugyanúgy, mint egy kötött pulóvernél, hiszen a legjobb hőszigetelő a levegő maga. De mielőtt nekiállnánk kreatív papírszigetelési ötleteinknek, vegyük sorra pár mára már elfogadottá vált módszert, amellyel papírból szigetelőanyagot állítanak elő.

Talán az első kérdés, ami felmerül bennünk a papír hallatán, hogy hogyan készül.
A válasz egyszerű: a papírt, amelynek nagyobb tömegét szimpla újságpapír teszi ki, egyszerűen felaprítják, majd 10 tömegszázalék bórsóval elegyítik. Az adalék az egészségre nem ártalmas, ellenben bekeverésével azonnal választ kapunk a sokak által megfogalmazott kérdésre, hogy mennyire éghető. A bórsó adalék hozzáadásával egyszerre ütünk két legyet egy csapásra, hiszen nemcsak a papír éghetőségét csökkentjük le, hanem egyszersmind a rágcsálók beköltözését is megakadályozzuk vele. Miután a szigetelőanyag tömegét 90%-ban ledarált újságpapír teszi ki, talán ez az a szigetelőanyag, amely a legnagyobb mennyiségben tartalmaz újrahasznosított alapanyagot.

Mindez persze jól hangzik, de még nem derült ki, hogy milyen épületszerkezeteknél hasznosítható a cellulóz szigetelés. Szinte mindenhol, kivéve a tartósan nedves környezetet. Bár a cellulóz szigetelés kis mértékben képes felvenni és leadni a nedvességet, mégsem ajánlható vizes környezetben. De falak, födémek, ferde tetősíkok szigetelésére is kiválóan alkalmas. Ha jobban belegondolunk, a cellulóz szigetelés egy puha, ömlesztett anyag, amely önmagában kevésbé állékony. De pont ebben rejlik az előnye is. Kis szemcséivel a legkisebb zugokba is be lehet juttatni. Kérdés, hogy hogyan?

Mivel az anyag könnyű, ezért befúvással is komoly eredményeket lehet elérni. Sőt, tulajdonképpen ez a leginkább elterjedt megoldás a szigetelőanyag bejuttatására a neki szánt üregekbe. Leginkább könnyűszerkezetes falak és fa födémek azok a helyek, ahol kimondottan javasolt a felhasználása. Ilyenkor ajánlatos párafékező és párazáró fóliákat is alkalmazni. Helyesebben mindig párafékező anyaggal kell elhatárolni a szigetelőanyagot a tartószerkezettől.

Ugyanígy fa zárófödémek esetén, ahol a gerendák közti szabadon maradt gerendaközöket lehet sikeresen feltölteni a jó hőszigetelőképességű anyaggal. Hogy mennyire jó? Hőátbocsátási tényezője 0,039 W/m2K. Jó tulajdonsága, hogy a két oldalán borított deszkafödémeket nem is kell a szigeteléshez teljesen megbontani. Elég, ha egy kis deszkát szedünk fel és 3-5 bar nyomással befúvattatjuk az anyagot. Logikus kérdés, hogy mi történik, ha az anyag összetömörödik. Semmi, hiszen ekkor is marad a részecskék közt megfelelő mennyiségű levegő a jó szigeteléshez.

Az már kirajzolódott, hogy leginkább ott előnyős, ahol utólag kell hőszigetelni, és zegzugos a szerkezet felépítése. De mi a helyzet akkor, ha lábazati padlóhőszigetelésre használnánk? Erre a célra befúvott formában nem alkalmas. De létezik pellet formába préselt verziója, amely már kellő teherbíró képességgel rendelkezik. Ezen kívül granulátum formában is elérhető, amely hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. De ezen megoldások tulajdonképpen inkább bonyolítják egy szigetelő szerkezet kialakítását.

Felhasználása így leginkább ott ajánlható, ahol az említett előnyös tulajdonságai kihasználhatók. Minden egyéb esetre pedig bőven van alternatíva a magyar szigetelési piacon.