Fűtéskorszerűsítés okosan

A fűtési szezon végét követően a legtöbben fellélegeznek, hiszen egy átlagos családi ház rezsi költségének közel 80%-át is kiteheti a fűtés és a használati melegvíz díja. A nyári szezon kiváló lehetőség arra, hogy kicsit utánajárjunk a korszerűsítési lehetőségeknek és elgondolkozunk, hogy a következő szezonban miként tudunk spórolni ezen a területen.

Így fűtünk mi, magyarok…

Magyarországon a családi házak többségében még a hagyományos, melegvizes központi fűtésrendszer található. Az ilyen rendszerek lényege, hogy a kazán felfűti a rendszerben található vizet, amelyet egy keringető szivattyú folyamatosan járat a ház különböző helyiségeiben felszerelt radiátorokban. A fűtési rendszert és ezáltal a ház belső hőmérsékletét egy termosztát szabályozza, amely a termosztáton beállított kívánt hőmérsékletnek megfelelően kapcsolja ki, illetve be a kazánt és a keringető szivattyút. A termosztátot abban a helyiségben érdemes elhelyezni, ahol a család tagjai a legtöbbet tartózkodnak. Mindez azonban közel sem optimális megoldás, hiszen, így csak abban a helyiségben lesz megközelítőleg pontos a kívánt hőmérséklet. A többi helyiség túl vagy alul fűtött lesz. A radiátorok manuális szelepeivel csak azt tudjuk kiküszöbölni, hogy ne legyen túl nagy hőmérséklet különbség az egyes helyiségek közt. Belátható tehát, hogy ez semmiképp sem hatékony, és energiatakarékos megoldás.

Hőfokszabályozás termosztatikus szelepekkel

A termosztatikus szelepek már lényegesen pontosabb beállítást tesznek lehetővé. A termofej a rajta beállított hőmérsékletnek megfelelően ugyanis nyitja/zárja a szelepet. Ebben az esetben, ha már a szoba hőmérséklete eléri a beállított hőmérsékleti értéket a szelep lezár, ha pedig a beállított érték alá süllyedne, abban az esetben a szelep automatikusan kinyit. Mindez persze csak akkor tud megvalósulni, ha működik a kazán és rendelkezésre áll a melegvíz. Ellenkező esetben a termosztatikus szelep hiába nyit ki, nem lesz, ami felfűtse a radiátort.

A hagyományos egyszerű termosztátok esetében további probléma, hogy mindig csak a pillanatnyi, kívánt hőmérsékletet tudjuk beállítani. Ez azonban folyamatos beavatkozást igényel, hiszen a legtöbb esetben eltérő hőmérsékletet szeretnénk elérni az egyes napszakokban.

A hagyományos termosztátokat ráadásul gyakran rosszul használják. Ilyenkor ugyanis

• a termosztátot magasabb hőfokra állítjuk, ha kint hidegebb van
• magasabb hőfokra állítjuk a termosztátot, hogy hamarabb meleg legyen a lakásban.

Sajnos azonban mindkét “szokás” alapvetően hibás. A termosztát lényege ugyanis, hogy állandó belső hőmérsékletet biztosítson függetlenül a kinti hőmérséklettől. Az pedig, hogy a lakás mennyi idő alatt melegszik fel a kívánt hőfokra, a kazán által felfűtött víz hőmérséklete, a falak szerkezete és hővezetőképessége, illetve még számos egyéb paraméter függvénye.

Tipp! Használjunk termosztatikus szelepeket, így szobánként beállíthatjuk otthonunkban a kívánt hőmérsékletet!

Léteznek ún. digitális termosztátok, amelyek már lehetőséget adnak időprogramok beállítására, így a fűtési rendszerünket automatizálhatjuk, de ezzel csupán az emberi beavatkozás szükségességét szüntetjük meg, a rendszer hatékonyságát alapvetően ez még nem növeli meg jelentősen.

Modern otthon, modern fűtésvezérléssel

A modern fűtési rendszereket már intelligens központi egység (okostermosztát) vezérli, amely lehet különálló eszköz is, de részét képezheti a komplex okosház vezérlő-szabályzó rendszernek is.

Tudta? Otthonának hőmérsékletét szabályozhatja okostelefonnal vagy tablettel is!

Mitől hatékony és energiatakarékos az automatizált fűtésrendszer?

• Pontosan szabályozza a hőmérsékletet helyiségenként, így nincs túl vagy alul fűtve egyik szobánk sem
• Akár egyetlen helyiséget is képes fűteni. Ilyenkor a radiátor szelepeket úgy állítja be a rendszer, hogy csak az adott helyiségnek a radiátoraiba jusson el a kazán által felmelegített víz.
• A rendszer fűtési szokásaink alapján megtanulja, hogy mennyi idő szükséges a lakás helyiségeinek adott hőmérsékletre való felfűtéséhez és adott hőmérsékletre való lehűléséhez.

Példa: Ha szeretnénk, hogy reggel 8:00 órától 22°C legyen a nappaliban, akkor a hagyományos rendszerben a termosztát reggel 8:00-kor kezdi el felfűteni a lakást, míg az okos rendszer esetében reggel ezidőtájt már 20°C lesz, mert a rendszer automatikusan hamarabb kezd el fűteni. Ha este 22:00-tól szeretnénk alacsonyabb hőmérsékletet, akkor az okostermosztát már jóval 22:00 előtt le fogja kapcsolni a fűtést. A rendszer ezen tulajdonságainak köszönhetően, csak akkor és ott fűt, ahol szükséges és csak annyi ideig működteti a kazánt, ameddig feltétlen szükséges.

 Milyen elemekből áll egy intelligens fűtési rendszer?

• Zónamenedzser (vagy okostermosztát) a rendszer lelke, amely képes az intelligens szabályzásra. Az egyes helyiségek (zónák) hőmérsékletét figyeli és a mért értékek alapján szabályozza a hőmérsékletet, a kazán és a motoros szelepek vezérlésével.
• Motoros, termosztatikus radiátor szelepek, amelyek képesek kommunikálni a zónamenedzserrel.
• Hőmérsékletérzékelő minden helyiségben (zónában), amelyek biztosítják a zónamenedzser számára a mért hőmérsékleti adatokat.
• Relémodul, amely közvetlenül a kazánra van kötve. A zónamenedzser ennek segítségével kapcsolja ki vagy be a fűtési rendszert (kazán, cirkulációs szivattyú stb.).
• Hálózati átjáró, amely biztosítja, hogy okostelefonról, tabletről és bárhonnan, az internetről kezelhessük a zónamenedzsert.

Ezeken kívül – gyártótól függően – kiegészíthető a rendszer padlófűtés szabályozóval, használati melegvíz szabályozóval, digitális szoba termosztátokkal zónánként, mellyel manuálisan tudjuk módosítani a zónára vonatkozó aktuálisan beállított hőmérsékletet, illetve számos egyéb kiegészítő található meg a gyártók kínálatában.

Forrás: SmartKit, az intelligens otthonok szakértője, www.smartkit.hu