Újház Centrum
0
Szerelve épített szerkezetek a lakótérben Barkácsolás

Szerelve épített szerkezetek a lakótérben

2020. március 24.

A szárazépítési megoldásokat otthon, kis szorgalommal, és nem túl sok fantáziával, akár saját kezűleg is elvégezhetők. Cikkünkben részletesen leírjuk, mit takar a szárazépítés, a belső kiépítés, és a gipszkartonozás fogalma.

Mire gondolunk, ha szárazépítés kerül szóba? A szárazépítés fogalma olyan építési rendszert foglal magába, mely mentes a nedves kötőanyagtól (habarcs, vályog, beton, vagy akár a mészvakolat) és mechanikai rögzítési rendszerrel rendelkezik. A szárazépítést elsősorban térhatároló szerkezek kialakítására és felületalakítására használják, így ezek a szerkezetek az épületnek nem teherviselő elemei. A szárazépítés kifejezés ma tehát a belső kiépítést takarja. A szárazépítés vízmentes, ezért az alapanyagok is azok (gipszkarton, fa burkolatok, farostlemez építőelemek), melyek maguk nem is súlyosak, így szabad kézzel is könnyen mozgathatók. Nem kell hozzá bonyolult szerszámpark, egyszerű eszközökkel is kivitelezhető. Nem csoda, hogy az építőparban újonc munkavállalók is előszeretettel választják ezt. Mivel nagy szaktudást nem, inkább csak magasfokú precizitást igényel.

Lássuk, mely belső felületeken találkozhatunk szárazépítési megoldásokkal, és hol praktikus ezeket alkalmazni! A modern szárazépítés Amerikából az 1960-as években szivárgott be Európába, így könnyű kitalálni, hogy a könnyűszerkezetes házépítés velejárója volt ez a módszer. Eleinte kissé nehézkesen terjedt a szárazépítési rendszerek új módszere. Ezt a későbbi technikai fejlesztések segítették elő. Mivel ekkoriban környékünkön a könnyűszerkezetes építés szinte teljesen idegen dolog volt, ezért nem volt rákényszerülve a szakipar erre a technológiára. Később viszont felismerték a benne rejlő lehetőségeket. Legnagyobb előnye a gyorsaság, illetve a könnyű alakíthatóság, bonthatóság. Eleinte inkább csak térelválasztó falakként, és a tetőterek belső szárazvakolataként terjedt, majd lassan beszivárgott a fürdőszobákba, és a mennyezetek felületére is. Ezekbe ugyanis jóval könnyebb elhelyezni a modern technikai installációkat.

Elemezzük elsőnek a szárazvakolatokat! Ma már nem csak a lambéria helyett, nyeregtetők tetőtereinek belső burkolására használják ezt a technológiát, hanem falak, mennyezetek vakolatának hatékony, gyors javítására is. Ennek oka, hogy kevesebb energiát igényel, és gyakran olcsóbb kivitelezni, mint a leromlott állapotú, repedezett, potyogó vakolatot helyreállítani. Ezekben az esetekben egy alsó fa vázra kerülnek rögzítésre a gipszkarton táblák. Vízmértékkel, és kis fa ékekkel kell a függőlegességet beállítani. Erre a térrácsra rögzülnek facsavarral a gipszkarton lapok. A lapok közti, a szélek lekerekítéseinél jelentkező réseket és csavarlukakat még a glettelés előtt fel kell tölteni. Hátránya, hogy néhány centivel szűkíti a lakóteret, és a falra akasztható tárgyak, bútorok rögzítéséhez külön erre a célra fejlesztett gipszkarton-dűbeleket kell alkalmazni. Hasonló módon a mennyezet vakolatát is javíthatjuk gipszkartonnal. Ha a fali rögzítéshez hasonlóan, fa lécvázra rögzítjük a gipszkarton táblákat, a belmagasság nem csökken nagymértékben a helységben.

A szárazvakolat a szárazépítésben tulajdonképpen dupla munkát jelent. Először megépül a masszív szerkezetű fal, majd erre kerül egy gipszkarton réteg. A könnyűszerkezetes falak tulajdonképpen az első fázist vonják össze a másodikkal, így mindjárt logikusabbnak tűnhet a használata. Sokan tartanak tőle, hogy a gipszkarton fal nem tölti be a hagyományos fal szerepét, és nem hangszigetel úgy. Ez ebben a formában nem igaz. Ha ismerjük a könnyűszerkezetes falak felépítését, könnyen eloszlik majd minden kétségünk afelől, hogy nem ez a megfelelő megoldás. Ami a hangszigetelést érinti: a gipszkarton táblák oldalanként dupla lapokkal kerül kialakításra. Ez azt jelenti, hogy a tiszta tömör falvastagság 5 cm. A hagyományos téglafal 6,5-12 cm vastagságú, amennyiben válaszfalról beszélünk. A burkolólapokat egy acél vázszerkezet tartja, melyek egy rezgéselnyelő (hangszigetelő) lappal vannak felszerelve a talpuknál, és a fejüknél, hogy se a padlóból, se a födémből érkező rezgéseket se vegyék át. Mivel a két burkoló oldallap köt egy dobszerű üreg alakul ki, így ez is veszélyforrás lehetne a hangok terjedését illetően, így ez ásványgyapottal kerül kitöltésre. Ez gyakran vastagabb, mint egy hagyományos paplan tömete, hogy könnyebb legyen elképzelni a hatékonyságát. Hogy az előnyeit tovább soroljam: konnektorok, kapcsolók elhelyezése könnyebb, mint a hagyományos falazatoké, ezen felül utólagos módosításuk is egyszerűbb. Ez pedig nem csak a lyukakra, magára a falra is érvényes.

A fent említetteken felül a lakótérbe mélyebben beereszkedő álmennyezetek is a szárazépítési technológiák közé tartoznak. Ennek rendszere nagyban hasonlít a fenti két csoportéhoz, így ezt külön nem ecsetelném.

Egy biztos: pár oktatóvideó, vagy műszaki leírás után kisebb feladatokat mi magunk is elvégezhetünk otthon.

Írta: Szalay Csaba - dipl. építész