Toló vagy nyíló?

A modern építészet egyik nagy vívmánya a nagyméretű nyílászárók használata. A hatalmas ajtók és ablakok közvetlenebb kapcsolatot biztosítanak a környezettel, emellett sokkal több fény jut a lakóterekbe. Valójában az ajtók és ablakok közötti határ is kezd elmosódni, mivel a nagyméretű ablakok is a földig érnek, így már szinte semmi nem különbözteti meg őket az ajtóktól.

Mára különbség tulajdonképpen csak a nyitás módjában mutatkozik meg. Persze a fix nyílásokatmég midig nevezhetjük ablakoknak, és ezzel le is tudtuk a kivételt a nyílászárók palettáján. Azonban vizsgáljuk meg, milyen lehetőségeink vannak a nyitási mód tekintetében!

A nyílászáró méretével már meghatároztuk a bejövő természetes fény mennyiségét, most az a kérdés, hogy ebből az üvegfelületből mennyit mozgatunk, és ezzel mekkora valós keresztmetszettel nyitunk a kert, a természet felé.

Kezdjük talán a legegyszerűbb és egyben a legolcsóbb megoldással. A klasszikus nyíló szárnyak szinte minden házban fellelhetőek.  Lehetnek egy, vagy kétszárnyúak és szárnyankét kb. 1 méter szélesek. Ennél lehet 10-20 centivel növelni a kevésbé használt másodlagos szárnyat, de többel nem nagyon érdemes, vagy speciális vasalatot kell használni. Ez azt eredményezi, hogy teljesen nyitott ajtóknál a szabad nyílás mérete 2 – 2.2 m. Ennek egyedüli hátránya, hogy szabadon kell hagyni az ajtók nyíló terét, és nyitott állapotban lesz két darab belógó, “zavaró” ajtólap.

Most következzenek a tolóajtók. Rögtön két csoportba oszthatjuk őket, a bukó-tolóra és az emelő tolóra. A bukó-toló, ahol a becsukott állapotban az ajtó vasalata visszahúzza az ajtószárnyat a fix szárnnyal megegyező síkba. Ebben tér el az emelő/toló társánál, ami annyit jelent, hogy külön ajtósíkunk van. Egy fix, és egy a másik síkon, sínen mozgó nyíló szárny. Becsukott állapotban itt külön síkon maradnak az ajtólapok. Ezek a tolóajtók ugyan drágábbak nyíló társaiknál, de nézzük mit kapunk cserébe.

Mivel az egyik szárnyunk fix, a másik meg sínen mozog, és nincs gond a sarokzsanérok teherbírásával, ezért a nyílásunk 5 méter, de akár jóval nagyobb is lehet. Így sokkal nagyobb üvegfelület és nagyobb szabad nyílás jön létre, a zavaró, térbe benyíló ajtószárny nélkül. Ne feledjük, hogy itt az összes üvegfelületnek csak a fele nyitható.

Erre lehet megoldás a harmonika ajtók használata. Itt is egy sín vezeti az ajtószárnyakat, de itt nyitás közben a szárnyak elhagyják a nyílás síkját, és egymás mellé sorolódnak. Ez a megoldás ötvözi az előzők előnyeit és hátrányait. Itt nincs fix üvegrész, a teljes nyílás szabaddá válik. Vannak térbe álló ajtólapok, de jóval nagyobb a szabad nyílásfelület, mint a sima nyíló változatnál.

A nyílászárók árát az ablakok méretén és anyagán túl a vasalatok ára határozza meg. Az előzőekben az olcsóbb megoldástól jutottunk el a legdrágábbig.

Legyünk tisztában a lehetőségekkel, és ha megtehetjük, döntsünk kompromisszumok nélkül.