Könnyű falazóelemek Felújítás

Könnyű falazóelemek

2019. március 12.

„A súly a megbízhatóság jele”- hallhattuk ezt többször is azokban az időkben, mikor az anyag, és energiatakarékosság még nem számított értéknek. Ma már más szelek fújnak, sok tényezőt átértékelt az emberiség, elsősorban a környezetszennyezés, a klímaváltozás kézzel fogható jelei miatt. Az ebből levezetett politikai felvetések is mind abba az irányba mutatnak, hogy a jövő építőanyaga az előállításhoz felhasznált nyersanyagot tekintve kisebb anyagigényű, de optimalizált fizikai tulajdonságokkal rendelkezik. Bizonyos szigetelési, és építési eljárások még ma is kísérleti, azaz folyamatosan fejlődő fázisban vannak, hiszen évről évre ismerhetünk meg újabb falazóelemeket. Az apró változások szép lassan a falazási szokások megváltozásához vezetnek.

Régi időkben az ember a hagyományos építőanyagokat részesítette előnyben. Eleinte vályog, majd tégla, aztán égetett kerámiából készült és készül a legtöbbfalazat. Ahogy a vályogot felváltotta a tégla, majd a mázas kerámia, az az agyag felhasználásának evolúciójaként is felfogható. Az alapanyag hasonló, szinte ugyanaz, de a feldolgozás minősége, az alapanyag homogenitása sokat javult, így egyre jobb minőségű falazóanyag készíthető az agyagból. Hazánkban az agyag nem ritka, más országok azonban gakran nem bővelkednek ebben a kiváló alapanyagban. Ezekben az országokban megalapozott okai voltak az egyéb alapanyagból készült falazatok előretörésének. A kő, a beton, a fa és az ezekből készült falazatok köszönhetően az egyre meghatározóbb nemzetközik trendeknek szép lassan hazánkban is megvetik a lábukat. Ehhez azonban az is kellett, hogy az „egyéb” építőanyagok tulajdonságai idővel ugyanúgy optimalizálódjanak, mint a téglának is nevezett, mára inkább helyesen inkább vázkerámiának hívott falazóelemé.

Mitől könnyeb az egységnyi térfogatú falazóanyag az ugyanekkora méretű régi társánál? Az már rég nem titok, hogy a levegő a legjobb hőszigetelő, még jobb, ha ez az építőanyagot adó részecskék közt, zárt cellákban található. Ma ott tartunk a különböző alternatív betontechnológiákkal, hogy egy egységnyi méretű könnyűbeton falazóelem kevesebbet is nyomhat a mérlegen, mint egy ugyanolyan méretű égetett kerámia. Hogy is lehet ez? Ehhez meg kell néznünk, hogy készül a mai téglának nevezett falazóanyag.

A mai kerámia falazóblokk finom alapanyagból, nagyon egyenletes, és jól tömörített alapanyagból készül, mely formáját présgépeken átpaszírozva nyeri el. Mindegy, hogy a mai szigetelési elvárásoknak megfelelően egyre jobb hőszigetelő, a blokk belsejében, csak a tégla vázszerkezete közt akad hely a levegőnek. Ez azt jelenti, hogy bár a falazóblokk celláit egyre több, és vékonyabb lemezszerű belső fal alkotja, az anyagát tekintve tekintve továbbra is tömörnek tekinthető, hiszen maga a kerámia nem levegős. Ez azt is jelenti, hogy az ilyen, vékony belső vázú tégla ugyan jobban szigetel, mint a régi, vastagabb, de jóval ridegebb is annál, törékeny, vágni már csak speciális eszközökkel lehet, nem úgy, mint az elődeit.

A kerámia falazóblokkok alternatívája a mészhomok tégla. Bár felületes szemlélő összetévesztheti a pórusbeton falazóval, ez annak inkább elődjeként tekinthető. Anyagsűrűsége nagyobb, nem olyan jó hőszigetelő, de annál jobb hangszigetelő, és már 17,5 cm vastagsággal is építhetünk belőle teherhordó falazatot. Az ebből készült falazatot ma mindig hőszigetelni kell.

Nem így a gázbeton, vagy a könnyűbeton falazóelemek esetében, ahol annyi hasonlóság ugyan jelentkezik, hogy a blokk alapanyaga ugyancsak egyenletes keverékből áll, és nagyon homogén képet mutat, de egy ilyen falazóblokkon ritkán látunk látható, nagyobb méretű üregeket, mint a mázas kerámia esetén. Maga a falazóblokk porózus szerkezetű, mely leginkább a vulkáni tufához hasonlítható, de annál könnyebb, és könnyebben is alakítható. De a beton nyilván nem magától lesz ilyen porózus. Különböző adalékanyagok hozzáadásával (pl. alumínium) érik el, hogy a szerkezete ilyen ritka legyen. Amiatt, hogy a légrések kisméretűek, a falazóblokk sokkal kevésbé rideg, és törékeny, egyszerű eszközökkel is könnyen felezhető, darabolható. Mivel az ára ma már nagyon markánsan sem különbözik az agyagból készült társaihoz képest, így egy elgondolkodtató alternatívát kínál. Kivéve a hangszigetelő tulajdonságát, mert az alacsony anyagsűrűsége miatt ebben kevésbé szerepel jól.

Ma már léteznek olyan cementalapú építőelemek is, melyek -bár hazánkban kevésbé elterjedtek- olyan hibrid megoldás képviselnek, mellyel a beton és egyéb anyagok tulajdonságait vegyítik. Ilyen alapon készülnek olyan könnyűbeton falazóelemek is, ahol a cementbázisú kötőanyag agyaggolyókat, vagy éppen polisztirolgyöngyöket köt össze. Az így készült falazóblokkok nem csak könnyűek, de jó hőszigetelőképességgel is rendelkeznek.

Aki bővebb információt igényel, az építőanyag telepeken garantáltan hozzájuthat részletesebb információkhoz is.

Írta: Szalay Csaba – dipl. építész