Újház Centrum
0
Minőségi, száraz építési faanyagok Felújítás

Minőségi, száraz építési faanyagok

2019. július 9.

A nyár a kreatív építkezők évszaka, hiszen meleg és száraz az idő, hosszúak a nappalok, és a legtöbben a szabadságukhoz is ilyenkor jutnak hozzá. A gyors, és látványos munkához pedig kiváló alapanyag a fa, mert fával dolgozni gyors, és sokaknak otthon is megvan hozzá a szükséges eszköztára. Építési igényeink szerteágazóak lehetnek, de arra mindenkinek szüksége lesz, hogy a faanyag, mely a keze ügyébe kerül, minőségi legyen. Hogy mit jelent ez pontosan, és miről ismerhető fel, azt a következő sorokban részletezzük.

Nem kell ácsmesternek lenni annak, aki a minőségi különbségeket keresi a faanyagok közt. Laikusként is biztosan tudunk példákat mutatni a lakókörnyezetünkben gyenge minőségű fára. Elég csak az előtető végighasadt lábaira, vagy a megvetemedett öreg ajtódeszkára gondolni. Mivel amit beépítünk, az évekig bent is marad, így egyáltalán nem mindegy, mi kerül a kezünkbe építőanyagként.

Talán senkinek nem kell elmagyarázni, hogy a minőségi faanyag száraz, azaz jól szárított. Száraz, hiszen a frissen vágott fa magától is szárad, de nem mindegy, hogy milyen körülmények közt, és hol történik mindez. A frissen vágott fa nedvességtartalma ugyanis jelentős, akár 45% is lehet. Ez az arányszám olyannyira magas, hogy ha hirtelen száradáson esik át, hajlamos vetemedésre és repedések is keletkezhetnek rajta. Jobb, ha ezek az elváltozások nem a beépítést követően, hanem azt megelőzően történnek meg. Mikor a fa eléri a közel 10-12%-os nedvességtartalmat, már száraznak vehető. Ez az az érték, mely természetes szárítási módszerekkel elérhető.

De mit is építhetünk ma fából? A fa legnépszerűbb felhasználási területe a tartószerkezetek, és burkolási munkálatok kivitelezésére korlátozódik. Hogy pár példát említsünk: tetők tartószerkezete, oszlopok, gerendák, szarufák, melyek nem csak hagyományos tetőszerkezetekben jelennek meg, hanem az előtetők, terasz, árnyékoló pergolájának tartószerkezetét is képezik. De készülhet kocsibeálló, kerti tároló is a megfelelő faanyagból. A lakásbelső kiegészítői is készülhetnek fából, mint páldául lépcső, lépcsőburkolat, de hogy egy különleges példát is említsünk, tetőzsindely is készülhet hasított fából. A faanyag minőségére akkor is figyelnünk kell, ha nem mi magunk, hanem asztalosmester szállítja házhoz.

A fákat keménységük alapján szokás leginkább csoportosítani. Puhafák közé soroljuk a legtöbb tűlevelűt és pár lombos fajtát is. Ezek közé a vadgesztenye, a nyír, a nyár és a hárs tartoznak. Kemény fák a kőris, platán, tölgy, bükk, akác, dió.

A nyáron vágott fa erősebben repedezik, mivel magasabb a nedvességtartalma. Repedésekre jobban hajlamos a bükk és a tölgy, kevésbé hajlamos a nyár és a fűzfa. A repedés és a vetemedés abból is adódik, hogy ha a fát az évgyűrűk irányából is szemügyre vesszük, a külső, növekedésért és a tápanyagok eljuttatásáért felelős réteg, a szijácsként nevezett rész nagyobb arányban tartalmaz nedvességet, mint az évgyűrűk belsőbb rétege, a geszt, melyrendszerint sötétebb színű. A szijács könnyebben adja le nedvességtartalmát, mint a geszt, így rétegeik közt feszültség lép fel, melye eltorzítja, vagy meg is repesztheti a fa szerkezetét.

A fa szárítására nem csak ipari körülmények közt van lehetőség. Készíthetünk magunk is szárítót, de ennek vannak bizonyos szabályai. Szárítsunk akár szabad ég alatt, vagy fedett helyen, a megfelelő szellőzés, és a szilárd alap, melyre stabilan felfekszik a farakás, elengedhetetlen. Máskülönben már a szárítás közben feszültség alá helyezzük a fát. Ha természetesen száírítunk, az eltarthat akár hónapokig, de akár egy évig is. Fontos, hogy az alapnak kell annyi lejtésének lennie, hogy a véletlen bekerült esővíz eltávozhasson. Praktikus ha a talajtól 40-60 cm-re kezdjük az első sor lerakaását, hogy a talajpára se befolyásolhassa az egyenletes száradást. Fontos, hogy a rakásnak fedést, és szabad szellőzést is biztosítsunk, azaz a deszkák, lécek ugyanolyan magasságú, és stabil alátétrendszerre kerüljön. Az otthoni szárítás nyilván egy mára már alternatívvá vált megoldást jelent. A kapható építési fa jellemzően mesterséges szárításon esik át. Ez egyrészt gyorsabb, másrészt az esetleg a fában maradt kártevőkre nézve is végzetes lehet, szemben a természetes szárítással. Több mesterséges száírtási módszert ismerünk: alacsony hőmérsékletű (35°C), normál hőmérsékletű (45-90°C),kondenzációs, és vákuumos módszereket is.

Mint az talán a fentis sorokból is kiderül, a szárítás meghatározó folyamat az építési fa előkészítésben. Mivel a fa élő anyag, sok egyéb tényezőt is figyelembe kell vennünk, mikor vele tervezünk. Gomba és rovarvédelem, fajtánkénti megmunkálásbeli különbségek, különböző ács kapcsolatok, csapolások, vagy hogy miként kell eljárni, ha az alapanyag nagyon ághelyes. Ez utóbbi problémák megválaszolására állank rendelkezésünkre az ácsmesterek és asztalosok. Viszont legyen szó bármilyen faanyagról, kivétel nélkül minden típus csak szárított állapotban ajánlott a felhasználásra, és ez már a mi felelősségünk is, hiszen ami épül, végül mind nekünk épül.

Írta: Szalay Csaba - dipl. építész

További cikkeink:

WPC teraszburkolat fa lécek helyett

Kerítések javítása, felújítása

Készítsünk polcot 44 csavar árából!

Ház körüli asztalosmunkák eszközei